a Kelet-Közép-Európában elsőként alkalmazott eljárás az agyi elektromos aktivitás valósidejű detektálására és rögzítésére is alkalmas.

Klivényi Péter, az SZTE Neurológiai Klinikájának igazgatója az MTI-nek elmondta, a Parkinson-kór jellegzetes tünetei gyógyszeres terápiával kezdetben jól csökkenthetők, de a betegség előrehaladásával - általában négy-hat év elteltével - ennek hatékonysága csökken.

A világon 2005, Szegeden 2011 óta alkalmazott mélyagyi stimulációs műtéti eljárással - amely az adott agyterület elektromos ingerlését jelenti egy beültetett eszközzel - komoly javulás érhető el. A beavatkozásnak köszönhetően jelentősen javul a páciens életminősége, csökkenthető, esetenként el is hagyható a gyógyszeres kezelés - közölte a professzor.

Magyarországon mintegy 20 ezer Parkinson-kóros páciens él, 15-20 százalékuk állapota indokolná egy ilyen beavatkozás elvégzését, mintegy felük azonban nem vállalja azt, elsősorban az agyi műtéttől való félelem miatt - tudatta az egyetemi tanár.

A Kis Dávid, az SZTE Idegsebészeti Klinika osztályvezető egyetemi adjunktusa által elvégzett műtét újdonsága, hogy egy idős, előrehaladott Parkinson-kórban szenvedő betegnek a világon ötödikként egy olyan eszközt ültettek be, amely a korábbi rendszerekhez képest nemcsak stimulálásra, hanem az agyi elektromos aktivitás detektálására és rögzítésére is alkalmas.

Ezáltal az orvosok valós időben juthatnak adatokhoz az agy aktuális működéséről, annak változásáról, és így következtetéseket vonhatnak le a kezelés hatékonyságáról. Így pontosabban beállítható a stimuláció vagy a gyógyszeres terápia - közölte a professzor.

A beavatkozást az SZTE tavaly októberben átadott hibrid műtőjében végezték el, egy olyan neuronavigációs és képalkotó rendszerrel, amely lényegesen lerövidíti az operáció időtartamát, és a beavatkozás az ébren lévő beteg számára is könnyebben elviselhetőbbé válik.