Hírek
2012. Augusztus 28. 05:00, kedd |
Belföld
Forrás: OrientPress Hírügynökség
Kevesebb pénzből minőséget - így változtatnák meg a felsőoktatást

Bár a felsőoktatásban zajló átalakítások hosszabb távon lesznek csak igazán kézzelfoghatók, az idei felvételi eljárásból már kirajzolódtak az irányok.
A felsőoktatás állami támogatása csökken, de a minőséget szem előtt tartó stratégiával versenyképesebb ágazat kialakítása a cél – írja a Magyar Hírlap.
A felsőoktatás valamennyi területén komoly gondokkal kell szembenézni – sommásan így foglalható össze a felsőoktatás szereplői, a Magyar Rektori Konferencia és a hallgatói érdekképviseletek által összeállított Felsőoktatási problématérkép, amely a 2010-es kormányváltás óta végbement változások kiindulópontjaként szolgált. Az elmúlt kormányzati ciklusok elsősorban a felsőoktatás mennyiségi fejlesztésére koncentráltak: újabb és újabb egyetemek, főiskolák és képzési helyek alakultak, a felvételi követelmények lazításával pedig gyakorlatilag mindenki bejuthatott a felduzzasztott létszámú felsőoktatásba. 2010-re nemzetközi összehasonlításban csökkent a hazai felsőoktatás általános színvonala, mind az oktatás és a kutatás, mind az infrastrukturális feltételeket tekintve.
Az elmúlt két év egyik legfontosabb eredményeként, hosszas egyeztetések után, az Országgyűlés elfogadta az új nemzeti felsőoktatási törvényt. A jogszabály megteremtette az alapját a felsőoktatás minőségi fejlesztésének és a képzési szerkezet strukturális átalakításának. A cél ugyanis az, hogy a normatív alapú állami támogatást feladathoz rendelt támogatással váltsák fel. A törvényhez kapcsolódó kormányrendelettel az idén újjáalakult a Magyar Akkreditációs Bizottság, amely jogszabályi felhatalmazásával élve magasabb minőségi kritériumokat határoz meg a felsőoktatás szereplőinek.
Szintén kormányrendelettel alakult meg a Felsőoktatási Tervezési Testület, amely a keretszámok kialakításában kap fontos előkészítő szerepet.A minősége javulását szolgálja, hogy ismét bevezették a szóbeli felvételi vizsgákat, hogy egyre több képzési területen írják elő követelményként az emelt szintű érettségit, hogy a tanárképzést osztatlan képzési formává alakítják vissza, hogy megújítják a felsőoktatási szakképzés rendszerét, és hogy a minimális ponthatárt 240 pontra emelték (a felsőoktatási szakképzések esetében 140-re) az idei felvételi eljárás során.
A felsőoktatási törvény alapján történik meg az intézmények minőségalapú differenciálása. Egyes egyetemek a nemzetközi rangsorban való előrejutást megcélzó „kiemelt felsőoktatási intézménnyé” minősíthetők. Ezen túlmenően a kiemelkedő, nemzetközi szintű képzést nyújtó, komplex kutatás-fejlesztés-innovációs (K+F+I) tevékenységet végző egyetem „kutató” minősítést, a regionális hatáskörű K+F+I tevékenységet végző főiskola „alkalmazott kutatások főiskolája” minősítést kaphat.
Ezek érdekelhetnek még
2025. Július 10. 11:00, csütörtök | Belföld
Kékszalag – Elrajtolt a tókerülő verseny mezőnye Balatonfüredről
Elrajtolt az 57. Kékszalag Raiffeisen Nagydíj mezőnye Balatonfüredről csütörtökön 9 órakor.
2025. Július 10. 09:48, csütörtök | Belföld
OKF: folyamatos a viharkárok felszámolása
A szakemberek folyamatosan dolgoznak a viharkárok felszámolásán; csütörtök reggelig 10 897 káreseményről érkezett bejelentés az ország területéről
2025. Július 10. 07:25, csütörtök | Belföld
Orbán Viktor: a Tisza Párt hadügyminiszter-jelöltje Ukrajnát dicsőíti, és külföldről kapja az utasításokat
A Tisza Párt hadügyminiszter-jelöltje Ukrajnát dicsőíti, és külföldről kapja az utasításokat - mondta Orbán Viktor a Patrióta YouTube-csatornáján szerdán megjelent interjúban.
2025. Július 09. 20:37, szerda | Belföld
Nyitrai Zsolt és Kósa Ádám: a nyugdíjszerű ellátásban részesülők is megkapnák az élelmiszerutalványt
A nyugdíjas-élelmiszerutalványt nemcsak a nyugdíjasok, hanem a más, nyugdíjszerű ellátásban részesülők, így a fogyatékossággal élők is megkapnák