Az esemény greenwichi középidő (GMT) szerint 23 óra 34 perckor következik be a bolygó felszíne felett 200 kilométerre. Európa első Merkúrt vizsgáló missziója ezzel megérkezik céljához. Ez lesz ugyanakkor a legrövidebb látogatása. A BepiColombo túl gyorsan mozog ahhoz, hogy a bolygó körüli pályára álljon és egyenesen elrepül mellette.

A Merkúr gravitációs erejének hatására azonban némiképp le fog lassulni és a következő években történő elhaladások eredményeképpen idővel stabil pályára áll a bolygó körül. Ez 2025 végén következik be.

A Merkúrhoz megérkező szonda kétfelé válik majd: a Bepi elnevezésű része alacsony, bolygó körüli pályára áll, a Milo elnevezésű része pedig, amely a Japán Űrkutatási Hivatalban készült, nagyobb távolságról gyűjt a planétáról adatokat.

Az ESA 1,3 milliárd euróból készült űrszondája rendkívüli küldetést hajt végre. A Merkúron extrém hőmérséklet uralkodik, nagyon erős a Nap vonzása, és a napsugárzás is pokoli feltételeket teremt. Mindkét szondát arra tervezték, hogy kibírják a 430 Celsius-fokos hőmérsékletet, amely a bolygó Nap felőli oldalán jellemző, és a mínusz 180 Celsius fokos hideget is a Merkúr árnyékos oldalán.

Mivel a két részből álló szerkezet egyelőre akadályozza a magas felbontású főkamerák működését, az első felvételeket a szonda külsején lévő mérnöki kamerák fogják elkészíteni. Az így születő fekete-fehér képek elegendő minőségűek lesznek ahhoz, hogy a szakértők felismerjenek rajtuk néhány ismert felszíni képződményt.

Felismerhető lehet például a Kuiper-kráter Dave Rothery, a nagy-britanniai Open University kutatója szerint. "Majd meglátjuk. Tudjuk, minek kellene a látómezőben lennie, de tekintve a fényviszonyokat és azt, hogy ezek a kis kamerák mire képesek, van pár bizonytalanság" - nyilatkozta a szakértő a BBC Newsnak.

A képeket csak a Merkúrhoz legközelebbi pont elhagyása után készíti el a BepiColombo, mivel ekkor még a bolygó éjszakai oldalán lesz. De ahogy elkezd távolodni, élesebben fogja látni az égitestet.

Az ESA ígérete szerint a felvételeket mozgóképpé állítja össze és a tervek szerint hétfőn bemutatja.

A BepiColombo fejlesztésében magyar kutatók is részt vettek. Többek között a Planetary Ion Camera (PICAM) elnevezésű iontömeg-spektrométer projektben volt szerepük, amely fényképezőgépként működik a töltött részecskék számára, hogy tanulmányozza a felszíni ionizációs folyamatok láncolatát. Az eszközt működtető alacsony feszültségű tápegységet az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont mérnökei fejlesztették, ahogy a BepiColombo szimuláló környezetét is.

A misszió célja, hogy minél többet tudjunk meg a Merkúrról, amely csak kicsit nagyobb, mint a Földet kísérő Hold, és hatalmas vasmaggal rendelkezik. A Merkúrt eddig csak két NASA űrszondának, a Mariner10-nek és a Messengernek sikerült megközelítenie.