mondta Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára az Európai Madárgyűrűzési Szövetség (EURING) konferenciájának szerdai megnyitóján, Tatán.

Az Agrárminisztérium szerdai közleménye szerint Magyarország immár harmadik alkalommal ad otthont ennek a rangos eseménynek, amelyet korábban 1990-ben Visegrádon és 2007-ben Fertőújlakon rendeztek meg.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szervezésében létrejött konferencián 37 ország 41 madárgyűrűzési központja képviselteti magát, ami garantálja a színvonalas előadásokat és a tartalmas eszmecseréket.

A mostani helyszín, Tata, különleges jelentőséggel bír, hiszen a település 2019-ben nyerte el a Ramsari Város címet a vizes élőhelyek védelméért tett erőfeszítéseiért
- emelték ki.

A közlemény szerint a helyettes államtitkár a rendezvényen arra emlékeztetett, hogy az MME és az állami természetvédelem közötti együttműködés hosszú múltra tekint vissza, a két szervezet 2016-ban kötött együttműködési megállapodást is egymással.

A megállapodás négy pillérre helyezi a feladatokat: az országos madármonitorozási programok szervezésére, a hazai madárgyűrűzésre és Madárgyűrűzési Központ működtetésére, a madárpusztítás elleni fellépésre, valamint a madárpusztulások megelőzése érdekében a közép- és magasfeszültségű oszlopsorok felmérésére.

A helyettes államtitkár kiemelte,

a hazai madárfajok jelölőgyűrűvel való ellátását az MME koordinálja, amihez a természetvédelmi ágazat segítséget nyújt.
Az elmúlt évtizedekben a klasszikus alumínium és színes gyűrűk mellett egyre nagyobb jelentősége van a műholdas nyomkövetők alkalmazásának, ezért évente egy alkalommal az MME szakembereinek vezetésével a jeladó használatával kapcsolatos workshopot is rendeznek - írták a közleményben.

Emlékeztettek arra, hogy Magyarországon 1908 óta folyik madárgyűrűzés, a tevékenység meghonosítása Schenk Jakab nevéhez fűződik, aki a Herman Ottó vezette Magyar Ornithológiai Központban dolgozta ki ennek mikéntjét, mely azóta is működik hazánkban.

A gyűrűzések során gyűjtött adatokat többféleképpen is felhasználják az állami természetvédelemben, például a rendszeresen készülő országjelentéshez, valamint egy-egy faj vagy terület gyakorlati védelméhez.
A tudományos és gyakorlati felhasználás mellett a madárgyűrűzés ismeretterjesztő szerepe is jelentős. Az évente 20-30 gyűrűzővizsga-bizonyítványt szerző szakember többsége gyűrűzőtáborokból kerül ki, akik ezt a tevékenységet folytatva újabb generációkat képeznek ki - hívták fel a figyelmet.

A közlemény szerint Balczó Bertalan helyettes államtitkár beszédében köszönetet mondott a konferencia szervezőinek és résztvevőinek, hangsúlyozva, hogy a madárgyűrűzés révén gyűjtött adatok és tapasztalatok nemcsak a madarak vonulásának kutatására szolgálnak, hanem az élőhelyek felmérésére, védelem alá helyezésére, környezeti nevelésre, genetikai és állategészségügyi vizsgálatokra is alkalmasak.