A hallgatóság olyan Exupery-idézetekkel gazdagodott, mint a „Felelős lettél azért, amit megszelídítettél” vagy az „Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.” Utóbbi a börtönviseltek visszailleszkedését segítő, kétmilliárdos költségvetésű program mottója is lehetne: a 2300 foglalkoztatott rab közül eddig csak 50-en találtak regisztrált munkát. Szerkesztőségünknek Felkai László közigazgatási és Répássy Róbert igazságügyi államtitkár nyilatkozott.

Égett a Zöld Vonal
Két és fél éve, 2009 júniusában indult el, idén pedig befejeződik az uniós támogatással megvalósított TEtt-projekt, ami a helyreállító igazságszolgáltatás szemléletmódjával kezeli a bűnelkövetőket és azok áldozatait. A szakma által sikeresnek tartott program végét a kasszazárás jelentette – az EU ugyanis jövő januárban tervezi meg következő hét éves büdzséjét, a tervezett kiadásokkal együtt; egyelőre csak reménykedni lehet abban, hogy a projektet később is támogatni fogják. Felkai László közigazgatásért felelős államtitkár szerint ugyanakkor a TEtt jó eséllyel indul, hiszen korszerű az európai trendeknek megfelelő programról van szó: a büntetés-végrehajtás keretében a fogvatartottak társadalmi re-integrációját is szolgálja, sőt – megelőzheti visszaesésüket. „A TEtt bizonyíték arra, hogy a munka és a prevenció legalább annyira hatékony lehet a bűnözés visszaszorításában, mint a rendvédelem maga” – vélekedett a zárókonferencián Felkai, hozzátéve: az Unió eddig 10 milliárd forintnak megfelelő összeggel támogatta a hazai bűnmegelőzést.

Az államtitkár hangsúlyozta, az elmúlt több mint két évben több ezer áldozaton és elkövetőn tudtak segíteni. A bűncselekmények bejelentésére, és lelki segélyre is alkalmas Zöld Vonalat másfél éve hozták létre, s azóta 9 ezer ember hívta – ez, Felkai szerint óránként egy betelefonálót jelent. Szintén az áldozatvédelmet erősíti a projekten belül alkalmazott pszichológusi gárda, amely segíthet feldolgozni a támadás, bűntény okozta sokkot, de felderítheti az esemény részleteit is.

Rókaszelídítés
Újszerű vonás, hogy a program nagy hangsúlyt fektet a jóvátétel lehetőségére. Ez nem csak emberközelibb, de takarékosabb megoldásnak is bizonyult, hiszen a tettesnek nem feltétlenül kell börtönbe vonulnia, adott esetben munkával vagy anyagilag is kárpótolhatja a sértette(eke)t. Másrészt, személyes találkozás jó esetben oldhatja a félelmeket, a bűntény miatt érzett szorongást és gyűlöletet is – fogalmazott Felkai, aki Exupery rókájának megszelídítéséhez hasonlította a folyamatot: az elkövető ráébredhet az okozott fájdalom nagyságára, tettének következményeire, áldozata pedig talán képes lesz megbocsátani neki. Ez a bűnös számára létkérdés, hiszen – kisebb bűncselekmény esetén – a sértett hozzáállásán is múlik, hogy börtönbe kerül-e vagy szabadlábon marad.

Exupery példájával érzékeltette A TEtt szerepét Csóti András büntetés-végrehajtási vezér-őrnagy -mondván, az igazságszolgáltatás felelős a rabok helyes útra tereléséért, társadalmi re-integrációjáért is. „Felelős lettél azért, amit megszelídítettél”- idézett Csóti, s valóban A Tett- projektben résztvevő pártfogói felügyelők a szabadulásig, vagy akár az után is segítik az elítélteket.

A Közigazgatási Minisztérium itt, ezen a ponton kapcsolódik be a munkába. Anyagilag ugyan nem támogatja a projektet, viszont a közszolgálati dolgozók – áldozatsegítők, munkaügyi hivatalnokok – révén komoly szerepet vállal benne- mondta el az OrientPress Hírügynökségnek Répássy Róbert igazságügyi államtitkár. A politikus szerint fontos, hogy az igazságszolgáltatást ne csak a szigor, de a gyakorlatiasság is jellemezze. Az, hogy az elkövetők már az ítélet végrehajtási szakaszban dolgoznak, tanulnak, hasznossága mellett megelőző is erővel bírhat – a munkához szokott rab később kisebb eséllyel válik visszaesővé, és tapasztalata is jól jöhet a szabad életben.

Legalább megpróbálták
Más kérdés, hogy tudására aztán kinek lesz szüksége: az eddigi tapasztalatok alapján az egykori elítéltek csak nagyon kis arányban térnek vissza a legális munka világába. „Három magyarországi régióban összesen 2300-an vettek részt a szakmai képzésekben – ez a fogvatartott populáció durván harmadát jelenti. Közülük 854-en szabadultak azóta és, mintegy 400-an jelentkeztek valamelyik munkaügyi központnál, az igénylők pedig mintegy 10 százaléka kapott bejelentett állást.” – foglalta össze az eddigi eredményeket kérdésünkre Felkai László. Magyarán, a 850 korábban foglalkoztatott, majd szabadult elítéltnek csak a huszadát tudták felvenni valahova.

Az államtitkár szerint ugyanakkor ennél többen kaphattak munkát a feketepiacon; ezt részben sajnálatosnak tartja, de elismeri, van előnye is a dolognak – a feketén dolgozók valószínűleg nem csúsznak le, s a rendszeres elfoglaltság visszatarthatja őket az újabb elkövetéstől. Felkai azt is eredmények tartja, hogy a szabaduló rabok fele legalább megpróbált visszatérni a munka világába; ez szerinte pozitívumnak számít, még akkor is, ha nem jártak sikerrel.

„Börtönéből szabadult sas lelkem”
A konferencia során végül megjelentek az emlegetett „rókák” is: négy-öt fegyőr kísérte be a kanászruhába öltöztetett rabokat, akik zenés-táncos programmal, hazafias versek előadásával illusztrálták a Tett-projekt eredményeit. „Börtönéből szabadult sas lelkem”- szavalta Petőfi sorait az egyik elítélt. Produkciójukat vastaps fogadta.